A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./
1998. július 15.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./
1998. szeptember 24.
Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Budapestre utazott, szeptember 24-én tárgyalt kollégájával, Németh Zsolt államtitkárral. Ungureanu közölte: Hamarosan olyan törvényjavaslat kerül a román parlament elé, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetemet hozzanak létre Romániában. Magyar-német egyetem létrehozása szerepel a tervezetek között, a német tagozat Nagyszebenben, a magyar pedig Marosvásárhelyen működne. Németh Zsolt hangsúlyozta: bízik abban, hogy lesz olyan megoldás, amely elfogadható az RMDSZ számára is. Tárgyaltak egy felállítandó tankkönyv- vegyesbizottságról is, amelynek feladata a történelmi események különböző interpretációinak közelítése lenne. Szó esett arról, hogy a két ország hadisírgondozási egyezményt fog kötni. Megállapodtak, hogy konzultációkat folytatnak a schengeni egyezmény kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséről. Németh Zsolt és román kollégája egyetértettek: a két ország között létrejött alapszerződést ellenőrző kétoldalú vegyesbizottság alatt működő szakbizottságok alkalmasak arra, hogy a magyar-román kapcsolatrendszernek megfelelő keretet biztosítsanak. /Magyar-román külügyi megbeszélés. Történelem- interpretációk közelítése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
1998. szeptember 29.
A román külügyminisztérium szept. 27-én, vasárnap közleményben szögezte le: román részről nem tettek kompromisszumos megoldási javaslatot Budapesten a romániai nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató állami egyetemek ügyében, csak ismertették a kormánykoalícióban résztvevő pártok elképzeléseit. A cáfolat azt követően látott napvilágot, hogy egy, a magyarországi sajtóban megjelent hír szerint Mihai-Razvan Ungureanu román és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előző napi, Budapesten folytatott tárgyalásán román részről kompromisszumos megoldást ajánlottak volna fel a magyar kormánynak. /Bukarest nem javasolt kompromisszumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1998. november 3.
Csapó József RMDSZ-szenátor kérésére, hogy a román külügyminisztérium értékelje az idén májusban Litvániában létrehozott állami lengyel tannyelvű egyetemet, Razvan Ungureanu államtitkár válaszol: Litvániában úgy értékelték, hogy a kisebbségek bármilyen "külön" tanítása "az oktatás gettóizálásához és a végzősök elszigeteléséhez vezethet". A közlemény arra is figyelmeztet, hogy a lengyel tannyelvű egyetemre vonatkozó "kitartó" követelések, melyeket a "szélsőséges lengyelek" területi autonómia követeléseivel hoztak összefüggésbe, a litvánok "rendkívül veszélyesnek" tekintették. Visszatérve az itthoni helyzetre, a minisztérium úgy látja, "egy szomszédos ország kisebbségének nyelvén" való állami egyetemre vonatkozó "kitartó" követelés ellenszenvet válthat ki a politikusok és a közvélemény szintjén. A minisztérium ugyanakkor Romániában létesítendő multikulturális egyetem létrehozását támogatja. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. április 21.
A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2000. február 12.
A román-magyar kapcsolatok nemzetközileg elismert modellje példaértékű a közép- és délkelet-európai térség számára, beleértve a kisebbségek problémájának kezelését - jelentette ki Mihai-Razvan Ungureanu külügyi államtitkár. Ungureanu a jövő hét elején tárgyalásokat folytat Bukarestben Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával. A stabilitási megállapodást illetően a román és a magyar külügyminisztérium folyamatos munkakapcsolatban áll, mondta Ungureanu. /Román-magyar együttműködés az integráció érdekében. Ungureanu külügyi államtitkár véleménye az államközi kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2000. február 15.
Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./
2000. április 14.
Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2000. június 13.
Ez évtől kezdve fokozatosan szigorítják a határátlépést a Moldovai Köztársaság felől, a jövő esztendőtől kezdve kötelezően csak útlevéllel lehet majd belépni Románia területére - jelentette be Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztériumi államtitkár. Elmondta: az ország keleti határán bevezetésre kerülő szigorítások "kényszerítő szükségessége" abból ered, hogy tiszteletben lehessen tartani az Európai Unió biztonsági szabályait. Az utóbbi években a román és a moldovai állampolgárok egyszerű személyazonossági igazolvánnyal léphették át a két ország közötti határt. /Szigorítják a határátlépést a román-moldovai határon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 30.
A délkelet-európai stabilitás megteremtése nem gyors, de rendkívül fontos folyamat - jelentette ki Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára román és szlovén partnerével, Mihai Razvan Ungureanuval és Jozica Puharral tárgyalt abból az alkalomból, hogy a stabilitási paktum egyes számú, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó munkaasztalának társelnökségét július 1-jétől Románia veszi át Magyarországtól, 2001 első felében pedig Szlovénia tölti be a tisztséget. Németh Zsolt sikeresnek értékelte a Magyarország által irányított munkaasztal féléves tevékenységét, és külön kiemelte a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatokat, illetve a szerbiai független médiát támogató szegedi folyamat nemzetközileg is elismert szerepét. /Románia társelnöksége előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
2000. július 27.
Martonyi János magyar külügyminiszter Tusnádfürdőre utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és "A gazdaság, mint a politikai kapcsolatok stabilizáló tényezője" témakörében tart előadást a rendezvényen. Martonyi ugyanaznap találkozik és Petre Roman külügyminiszterrel. A találkozóra - a román fél javaslatára - Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára július 26. és 29. között vesz részt a szabadegyetem munkájában, amelynek keretében júl. 27-én a "Dunának, Oltnak egy a hangja - a magyar-román kapcsolatépítés tapasztalatai" panel keretében tart előadást, többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Mihail Razvan Ungureanuval, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt. Németh Zsolt júl. 29-én Gyimesközéplokon megnyitja a kalotaszegi tánctábort. /Martonyi János magyar külügyminiszter Petre Romannal Sepsiszentgyörgyön találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2000. július 29.
Júl. 28-án Sepsiszentgyörgyön Martonyi János külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. Martonyi délelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadást. Előadásában kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés gyenge pontjai azok, amelyek nem szerepelnek benne. Hiányzik például a felsőoktatás témája, vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Martonyi szerint ezért az alapszerződést bővíteni kell. Martonyi kijelentését kommentálva Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár elmondta: mind az egyetem, mind az elkobzott ingatlanok visszaadásának ügyére indirekt módon utal az alapszerződés. Másfelől a román törvényhozás a tulajdonkérdés rendezésének útján halad. Az egyetemet illetően minden akadály elhárult egy romániai magyar magánegyetem létrehozás előtt, vélte a román államtitkár. A Petre Romannal való megbeszélés előtt Martonyi találkozott az RMDSZ vezetőivel. Rögtönzött sajtótájékoztatóján Martonyi leszögezte: "Nem látom megvalósíthatónak a magyar állampolgárság automatikus megadását. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az állampolgárság egyes rendelkezéseit felülvizsgáljuk..." A két miniszter a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Martonyi-Roman találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Bár a megbeszélést mindkét fél igyekezett informális, "baráti" csevegésnek álcázni, megbízható források szerint azon a két ország kapcsolatainak szinte valamennyi kérdését áttekintették. Az idézett források szerint a Szegeden megkezdett párbeszéd folytatódott Sepsiszentgyörgyön, s a vacsora során a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügye is terítékre került. A megbeszélések részleteiről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2001. május 2.
Máj. 1-jén Ion Iliescu és Bodo Hombach együtt nyitották meg a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum (DESP) regionális bukaresti irodáját, amelynek élére Razvan Ungureanu volt külügyi államtitkárt nevezték ki. Hombach, aki a DESP rendkívüli megbízottja, rámutatott: bár a DESP ez idáig mintegy 360 millió eurót hozott Romániának, igazán a magánbefektetésekben bízik. - Ion Iliescu kijelentette: a DESP-iroda Bukarestbe helyezése azt mutatja, hogy Hombach Romániában látja szívesen a DESP térségbeli központját /Bukarestben megnyílt a Stabilitási Paktum irodája. Az intézmény élére a volt külügyi államtitkár került. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. január 17.
Bukaresti kormányküldöttség kezd január 17-én hivatalos látogatást Budapesten. A delegációt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti, s tagjai között Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, illetve Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mellett Markó Béla oktatásért, művelődésért és európai integrációért felelős kormányfő-helyettes is ott van. A látogatással kapcsolatban Markó Béla elmondta: fontos üzenete van a kormány és a miniszterelnök részéről ennek a látogatásnak, hiszen Calin Popescu Tariceanu első külföldi útja Budapestre vezet. A megbeszélések központjában az integrációs kérdések állnak, hiszen Románia tavasszal írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. A román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről a román félnek nem áll szándékában Budapesttel új tárgyalásokat kezdeni, Markó Béla hangsúlyozta: a mostani látogatás elvi jellegű tárgyalásokra ad alkalmat. Mihai Razvan Ungureanuval ellentétben Markó Béla úgy látja, a magyar–román kormányközi vegyes bizottságról nem kellene lemondani. /T. Sz. Z.: Magyar–román tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2005. január 25.
Január 24–25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hivatalos munkalátogatáson vesz részt Brüsszelben. A hivatalos küldöttség tagjaként a román kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kíséri el, valamint Monica Macovei igazságügy-miniszter, Vasile Blaga belügy- és Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió április 25-én aláírja a csatlakozási szerződést Romániával. /Barroso segítséget ajánl Románia EU-csatlakozásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2005. február 3.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán Schöpflin György, a Fidesz-MPSZ listáján megválasztott EP-képviselő azt tudakolta Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztertől, hogy a román diplomáciában miért nem dolgozik egyetlen magyar etnikumú román állampolgár sem. Válaszában a külügyminiszter kifejtette: a kormány már tett is lépéseket e probléma megszüntetésére. Ungureanu a továbbiakban azt mondta: a decentralizáció és a regionális politikák keretében fogják kialakítani a helyhatósági-önkormányzati-regionális hatalmat. /Salamon Márton László: Sikert aratott a külügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 17.
A nagy amerikai zsidó szervezetek elnökei konferenciájának küldöttsége február 15-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel Bukarestben. A román-amerikai és a román-izraeli „különleges kapcsolatok bővítését és megszilárdítását”„ hangoztatták. A román szempontból történelmi premiernek számító találkozón az amerikai vendégek rámutattak: a nagy amerikai zsidó szervezetek igen fontosnak tartják a NATO-tagsággal rendelkező és a jövőben az Európai Unióba betagozódó Románia szerepét a regionális és a globális együttműködés és a párbeszéd szellemének fenntartásában. Az Egyesült Államok 52 nagy zsidó szervezetének elnökeit tömörítő ernyőszervezet küldöttségét fogadja Traian Basescu államfő is. Románia amerikai vendégei megbeszéléseket folytatnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Mona Musca művelődési és kultuszminiszterrel, Mircea Miclea oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus vezetőivel, valamint a romániai zsidó közösség képviselőivel. /Az amerikai zsidó szervezetek elnökei találkoztak a kormányfővel. Történelmi premier. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
2005. május 6.
Miután egy hónapig nem kívánt nyilatkozni az Irakban túszul ejtett három román újságíró körüli történésekről, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter május 5-én megtörte a csendet. A tárcavezető úgy nyilatkozott, fel sem merült az, hogy túszejtők kérésére Románia kivonná csapatait Irakból. A külügyminiszter arról nem kívánt beszélni, hogy a bukaresti hatóságok valóban közvetlen kapcsolatban állnak-e a túszejtőkkel. /B. B. E.: Ungureanu: nem vonjuk ki a csapatokat Irakból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2005. május 7.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett Traian Basescu államfő amerikai látogatása alkalmával, George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán. A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. /Amerikai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. május 30.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés nyolcéves története során először lehet sikeres, valósíthat meg konkrét gazdasági, szociális terveket – értékelték a fejlesztési stratégia elfogadását Szegeden a DKMT-t alkotó térségek önkormányzati vezetői és a három ország külügyminiszterei: Somogyi Ferenc, Mihai Razvan Ungureanu és Vuk Draskovic. A több mint 70 ezer négyzetkilométernyi területű és közel 5,5 millió lakosú eurorégió május 28-i közgyűlésén megszavazott projekt az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szakmai továbbképzések, a mezőgazdaság és a területfejlesztés terén is a határokon átnyúló együttműködések erősítése érdekében született. Első ízben fordult elő az 1997 óta megrendezett DKMT-napokon, hogy Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró külügyminiszteri szinten képviseltette magát. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–román–szerb külügyminiszteri találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2005. június 21.
A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 30.
Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2005. július 1.
– Közös fejlesztési tervek kidolgozása és az uniós keretek között megvalósuló fejlesztési projektek azonosítása szerepel majd az őszi magyar–román kormányülés napirendjén – jelentette ki Somogyi Ferenc külügyminiszter Temesvárott. A magyar külügyi tárca vezetője megbeszéléseket folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A bukaresti közös kormányülésen szó lesz a nemzeti fejlesztési tervek összehangolásáról – közölte Ungureanu, kiemelte a magyarországi és romániai megyéket, valamint a Vajdaságot tömörítő Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiót, amely a legtöbb megvalósítható közös tervvel rendelkezik. /Közös fejlesztési tervekről beszélnek majd a román–magyar közös kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2005. július 1.
Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2005. július 6.
Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2005. július 27.
Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium. Lampert Mónika belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. A belügyminiszter a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. /Újabb magyar segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
